Vastagbéltükrözés

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) jelenleg a vastagbél vizsgálatának alapja, arany standardja, mással nem helyettesíthető vizsgálat. A végbél, teljes vastagbélrendszer és esetenként a vékonybél utolsó szakaszának áttekintésére használjuk. Az eljárás során a megfelelően előkészített vastagbelet a végbél felől egy hajlékony optikai eszközzel, endoszkóppal, (kolonoszkóppal) tekintjük át szem ellenőrzése mellett. Ezzel az eljárással nyert információt mással nem lehet pótolni. Szövettani mintavételre, polip eltávolítására egyéb úton nincs lehetőség. Minden ellenkező hírrel ellentétben – a betegek visszajelzése is számtalanszor megerősítette – nem kell félni a kolonoszkópiától! A mai korszerű módszerekkel, fájdalomcsillapítás, bódítás alkalmazásával minimálisra csökkenthető kellemetlenséggel jár.

Az eljárás kellemetlen, intim jellege miatt rendelőnkben nyugodt, csendes körülményeket teremtünk a vizsgálathoz. Arra is van lehetőség, hogy a vastagbéltükrözés vizsgálatot altatásban végezzük.

A vastagbéltükrözés elvégzésének egyik leggyakoribb indoka a lappangva fejlődő, alattomos vastagbéldaganat lehetőségének kizárása, vagy annak korai felfedezése. A rosszindulatú vastagbélrákok 90 százaléka olyan jóindulatú bélpolipokból alakul ki, melyek a vizsgálat során felismerhetőek. A polipok zöme a vizsgáló eszköz segítségével eltávolítható, így a daganat kialakulása megelőzhető. A polip eltávolítása fájdalommal nem jár. Így az eredendően diagnosztikai céllal kifejlesztett eszköz (kolonoszkóp) ma már a gyógyítást és rákmegelőzést is szolgálja.

A tükrözés során találkozhatunk olyan méretű vagy elhelyezkedésű polipokkal, melyek kolonoszkóppal nem távolíthatók el. Ekkor a látott elváltozásból szövettani mintavétel (biopsia) történik, melynek eredménye segít a szükséges sebészeti műtét megtervezésében. A rosszindulatúvá elfajult béldaganatoknak szabad szemmel is jól látható jelei vannak. Amennyiben ilyenre derül fény a tükrözés során, ugyancsak szövettani mintát veszünk a daganatból. További kivizsgálást követően ez esetben sebészi megoldásra van szükség, mely történhet a végbélen keresztül, laparoszkópos (hastükrözéses) vagy nyitott hasi műtéttel.

A vastagbéltükrözés lényege, előnye

A vizsgálattal a vastagbelet és lehetőség szerint a vékonybél utolsó 10-20 cm-t (terminális ileum) tekinthetjük át. A vizsgálat alkalmas a gyulladásos bélbetegségek, vérzésforrás, végbél- és vastagbélrák, vastagbél polip felfedezésére, a vékonybél utolsó szakaszának vizsgálatára (terminális ileum, pl. Crohn betegség esetén).

A módszer előnye, hogy közvetlenül megtekinthetővé válik a vastagbél belső felszíne, a nyálkahártya. Lehetőség van szövettani mintavételre és szükség esetén terápiás beavatkozások elvégzésére is. A szövettani vizsgálat alapján eldönthető egy adott elváltozásról, hogy jó- vagy rosszindulatú-e, megismerhető a tüneteket okozó esetleges gyulladásos folyamat típusa.

Vastagbéltükrözés a legtöbb embernél fájdalomcsillapító nélkül is elvégezhető. Hogy kinek mennyire fog fájni, az előre nem teljesen megjósolható. Tapasztalataink szerint fájdalomra leginkább az alábbi esetekben kell számítani:

• akiknek korábban már volt vizsgálatuk, és az fájdalommal járt,
• hasi műtétek, különösen hasüregi fertőzés (pl. perforáció) után,
• nagyon vékony testalkat esetén.

A vastagbéltükrözést az alábbi esetekben indokolt elvégezni

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) legfontosabb javallatai (indikációi):

• Tápcsatornai vérzés gyanúja
• Véres széklet
• Székelési szokás (habitus) megváltozása
• Rosszindulatú vastagbélbetegség gyanúja
• Idült hasmenés
• Idült székrekedés
• Elhúzódó, indokolatlan hasi fájdalom
• Étvágytalanság
• Fogyás
• Indokolatlan hőemelkedés, láz
• Tapintható hasi térfoglalás
• Vastagbélrák szűrés

Az 50. életév felett, tekintettel a vastagbélrák gyakori előfordulására, egészséges, panaszmentes egyéneknél is javasolt szűrés céljából. Amennyiben a vastagbéltükrözés teljesen negatív eredményt mutat, úgy öt évig nyugodt lehet az egyén afelől, hogy vastagbéldaganat alakulna ki nála.

Indokolt a vastagbéltükrözés olyankor is, ha más képalkotó vizsgálattal a vastagbél betegségére utaló eltéréseket találnak.

Vastag- és végbélrák műtéti megoldását követően is szükséges az időszakos kolonoszkópos ellenőrzés.

Azoknál a betegeknél, akik gyulladásos vastagbélbetegségben szenvednek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa,), a betegség fennállásától számított 8-10 év után fokozott a vastagbélrák kialakulásának kockázata, ezért 1-2 évenként célszerű a vizsgálatot elvégezni.

Örökletes vastagbél polyposis tünetegyüttesekben szenvedőknél (pl.: familiáris polyposis szindróma, Gardner-szindróma, cancer family syndrome, Lynch-szindróma stb.) már fiatal korban, akár 10-12 éves kortól 1-2 évente is szükség lehet a vizsgálatra a vastagbélrák kialakulásának megelőzésére.

Úgynevezett paraneopláziás tünetek esetén (visszatérő vénagyulladások/trombózisok, vashiányos vérszegénység, dermatomyositis) is a kivizsgálás részét képezi a kolonszkópia.

A vastagbéltükrözés kontraindikációi

Vannak olyan, az életet közvetlenül veszélyeztető állapotok, melyekben a vizsgálat elvégzése kontraindikált:

• heveny szívizomelhalás, szívinfarktus
• krónikus légzőszervi betegség okozta oxigénhiányos állapot
• a kiváltó októl függetlenül bármely sokkos állapot (pl. vérkeringést megingató alsó tápcsatornai vérzés)
• gyógyszeresen nem befolyásolható magasvérnyomás-betegség
• heves lefolyású colitis, toxicus megacolon
• vastagbél átfúródása (perforáció)
• magas kockázatú állapotokban (nem korrigált véralvadási zavar, súlyos szívkoszorúér-betegség, szívizominfarktus utáni néhány hétben, friss vastagbélműtét utáni állapot, heveny hashártyagyulladás, heveny diverticulitis, nagyméretű hasi aortatágulat [aneurysma]) a vastagbéltükrözés elvégzése viszonylagos ellenjavallatot jelent

Fent említett kórképek esetében mindig az életveszélyt okozó alapbetegség megoldása az elsődleges cél. Csakis ezután kerülhet sor a vastagbéltükrözésre.

Nem végezhető el a kolonoszkópia a beteg együttműködésének hiányában, valamint a beteg (törvényes képviselő) írásos beleegyezése nélkül sem.

Terhesség esetén, ha mindenképpen szükséges a vastagbél vizsgálata, elsősorban csak a rectosigmoidoscopia elvégzése javasolt. Ilyenkor csak a végbél és a szigmabél vizsgálata történik meg.
Terhesek esetén nem szabad vizsgálatot elvégezni fenyegető koraszülés, méhlepényleválás, idő előtti burokrepedés, terhességi eklampszia (rángógörcs-roham) esetében.

Vastagbéltükrözés vizsgálat előkészítése, a beteg tennivalói

A vizsgálat egyik alapfeltétele a vastagbél teljes kitisztítása. Erre több lehetőség van, mindegyik lényege az alapos hashajtás.

• A vizsgálatra a beteg megfelelően előkészülve, üres béltraktussal érkezik. Az előkészítést ma már többnyire speciális béltisztító oldattal végezzük, emellett nincs szükség beöntésre, néhány speciális esettől eltekintve (előzetesen vastagbélen végzett bizonyos típusú műtétek esetén).
• A vizsgálat 1-2 napos étrendi (rost-, salakszegény étrend, bőséges folyadék fogyasztása) és egy napos gyógyszeres előkészítést (hashajtást) is igényel.
• A vizsgálat előtt egy nappal már csak folyadék (buborékmentes víz, tea) fogyasztható.
• A vizsgálat előtt a beteg legalább 6 órán át éhgyomorra marad.
• A vizsgálat általában nem fájdalom mentes ezért a vizsgálatot felszínes altatásban célszerű elvégezni.
• Ehhez az alkarba egy műanyag vénás kanült, tűt helyezünk be, ezen keresztül a páciens altató, bódító és fájdalomcsillapító injekciókat kap. A vizsgálathoz EKG, vércsoport, vérkép, vérzési és alvadási paraméterek (vérvétel) lehetnek szükségesek. A vizsgálatot bódításban, vagy szükség esetén teljes altatásban is lehet végezni, mely után a beteg saját lábán távozhat, csak gépkocsit nem szabad aznap vezetnie.
• A vizsgálat előtt fontos a vizsgálatról szóló tájékoztató elolvasása, kitöltése és a beleegyező nyilatkozat aláírása.

A vizsgálathoz szükséges a vastagbél alapos kitisztítása. Ez történhet keserűsóval, vagy más hashajtókkal.

A vizsgálat menete

A szövettani vizsgálat

A vastagbéltükrözés lehetséges szövődményei