Proktológia
A proktológia az általános sebészetnek azon speciális szakterülete, ami a végbél jó és rosszindulatú betegségeinek a vizsgálatával és kezelésével foglalkozik.
A proktológus vizsgálja és kezeli az ebben a régióban előforduló betegségeket, melyek közül az aranyeresség, a végbélberepedés, a végbél környezetének gyulladásos folyamatai, az itt előforduló jó és rosszindulatú daganatos betegségek a legismertebbek.
Ezek közül is leggyakoribb jóindulatú megbetegedés az aranyér betegség. Az aranyeresség manapság népbetegségnek számít. Szinte minden életkorban előfordul, de általánosságban elmondható, hogy a panaszok 40 éves kor felett jelentkeznek gyakrabban, az 50-60 éves korosztályban pedig szinte minden második személynél okozott ez problémát az élete során.
A daganatos elváltozások között sajnálatos módon előkelő helyet foglal el a végbélrák, amely hónapokon, éveken át tünetmentesen fejlődhet, a betegnek panaszokat egyáltalán nem okoz. Banálisnak tűnő végbéltáji panaszok hátterében is olykor rosszindulatú daganat húzódhat meg. Elkeserítő tény, hogy az utóbbi 30 évben a végbél, ill. a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága kb. 5 szörösére emelkedett és folyamatos emelkedő tendenciát mutat. A vastagbél-, és végbélrák Magyarországon a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Hazánkban évente, megközelítőleg 5000 ember hal meg ebben a megbetegedésben, pedig az időben történt diagnózis és kezelés esetén rendkívül jók a kezelési eredmények.
Vérzés vagy a székelési szokások megváltozása, ill. egyéb végbéltáji panaszok esetén proktológus szakorvoshoz kell fordulni. Nem szabad azt gondolni, hogy „biztos csak egy kis aranyér probléma” áll a panaszok hátterében.
Az időben elvégzett végbélvizsgálat és adekvát kezelés jóindulatú megbetegedésnél meggyorsítja a gyógyulást; rosszindulatú megbetegedések esetén segít annak korai felismerésében, ezáltal jelentősen növeli a teljes gyógyulás esélyeit.
Aranyérbetegség
Minden második ember életében legalább egyszer gondot okoz az aranyérbetegség. Nőket és férfiakat egyaránt érinti, különösen a 45-65 év közötti korosztály körében gyakori. A megfelelő kezelés alapvető az akut epizódok számának, súlyosságának csökkentésére és a szövődmények kialakulásának megelőzésére.
A végbélcsatorna felső részén úgynevezett „érpárnácskák” találhatók. Ezek a szivacsszerű párnák gondoskodnak arról, hogy a végbél tökéletesen záródjon. A végbélcsatorna külső részén helyezkedik el a végbélnyílás, ami körül szintén kis erecskék (vénák) vannak. A végbél és a végbélnyílás falában lévő vénák kitágulásakor beszélünk aranyerességről.
A székeléskor észlelt vérzéseket sok esetben ezek az erek okozzák, melyek begyulladhatnak, és a vég-bélnyíláson keresztül kicsúszhatnak. Ekkor mondják a betegek: „kijött az aranyerem”. Az aranyerek, melyek rendszerint belül vannak, ilyenkor Iáthatóvá válnak és kellemetlen érzést, fájdalmat, viszke¬tést váladékozást okozhatnak. Más esetben vérrög keletkezik a végbélnyílás körüli vénákban, ez a külső aranyeres trombózis, amely kékes színű és nagyon fájdalmas duzzanat.
FONTOS!
Nem minden végbéltünet jelent aranyerességet! A vérzés és a többi tünet utalhat más, súlyosabb betegségre is, ezért nagyon fontos, hogy panaszok esetén időben forduljunk orvoshoz, a komolyabb betegségek kizárása érdekében.
A legfontosabb ezek közül a vastagbélrák kizárása, mely esetén szintén gyakorta jelenik meg vér a székletben. Véres széklet, szurokszéklet (vérrel keveredett fekete széklet) esetén ezért mindenképpen fontos, és szükséges kolonoszkópos vizsgálat (= a vastagbél tükrözéses vizsgálata) elvégzése. A vizsgálatok és a tünetek alapján az orvos megtudja állapítani, hogy milyen típusú a betegség és mi a teendő. Ráadásul a kezelés is annál egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz, minél hamarabb kezdik el.
Az aranyérbetegség tünetei:
- vér ürülése székeléskor
- viszkető, égő érzés a végbél környékén
- váladékozás
- bőrkiütések
- fájdalmas gyulladás
- különböző típusú fájdalom (állandó, csak a székelés utáni szúró jellegű, vagy állandó kellemetlen nyomásérzés a végbélnél)
- szelek vagy kevés széklet akaraton kívüli távozása, az alsónemű állandó bepiszkolódása
Okai:
- székrekedés
- tartós hasmenés (pl. helytelen hashajtóhasználat következtében)
- helytelen étkezési szokások (bőséges étkezések, túlzott fűszer-, alkohol- vagy kávéfogyasztás)
- terhesség, szülés
- túlsúly
- öröklött hajlam
- mozgásszegény élethód (tartós ülés, állás)
Az aranyérbetegség kezelése
A kezelés a megbetegedés súlyosságától és kiterjedésétől függ. A kitágult vénák eredeti állapotának
helyreállítása érdekében fontos a kiváltó ok (pl.: székrekedés) megszüntetése megfelelő kezeléssel.
Majd minden esetben gyógyszerek alkalmazása is szükségessé vállirat. Az aranyeres panaszok
gyak¬ran „rohamszerűen” jelentkeznek. A megfelelő gyógyszer pontos adagolásával a javulás gyors
és lát¬ványos: enyhül a fájdalom, a viszketés, csökken a váladékozás. Az úgynevezett venotonizáló
gyógy¬szer enyhíti a panaszokat és a vénafal erősítésével csökkenti a panaszok kiújulásának
esélyét is.
Az orvos a gyógyszereken kívül más beavatkozást is ajánlhat:
- Aranyér lekötése, gumigyűrűzés
- Az aranyerek elsorvasztása injekcióval
- Érelzárás infravörös fénnyel, lézerrel, fagyasztással
- Műtét
Étkezési tanácsok, a panaszok megelőzése érdekében:
- Egyen rostban gazdag ételeket (gyümölcsök, zöldségek, búzakorpa, müzli, teljes-kiőrlésű lisztből készült kenyér).
- Igyon bőven folyadékot: legalább 1,5-2 liter vizet naponta. Reggelente igyon éhgyomorra egy pohár vizet.
- Nyugodt körülmények között, rendszeresen étkezzen.
- Alaposan rágja meg az ételt.
- Csökkentse a fűszerek, alkohol, kávé, tea és olyan ételek fogyasztását, melyek székrekedést okozhatnak (rizs, tészta, burgonya, fehér kenyér).
- Ha nincs mindennap széklete, akkor is fontos, hogy székletürítése rendszeres legyen.
- Kerülje a hosszas ülést, állást.
- Rendszeresen mozogjon, sétáljon, ússzon.
- Már kialakult aranyeres panaszok esetén ne kerékpározzon, lovagoljon, fusson, teniszezzen, ugráljon és kerülje a nehéz súlyok emelését.
- Tartsa be orvosa, gyógyszerésze utasításait.