Probiotikumok
Az egészség szempontjából előnyös baktériumokat tartalmazó ételek jó hatásáról már az Ószövetség perzsa változatában is találhatunk utalást, miszerint „Ábrahám hosszú életét a savanyított tej fogyasztásának köszönhette” (Genesis 18:8). Plinius, kr.e.76-ban, fermentált tejtermék fogyasztását javasolta gastroenteritisben. Az 1908-ban Nobel díjjal kitüntetett Mecsnyikov kifejtette, hogy a Lactobacillus tartalmú fermentált tejtermékek (aludttej) fogyasztása csökkenti a bélben levő, toxint termelő patogének számát. Azt gondolta, hogy „a jó baktériumok megakadályozzák a mérgező anyagokat gyártó rossz baktériumok elszaporodását”. Emellett azt is feltételezte, hogy „a betegségek és a korai öregedés oka a vastagbélben zajló önmérgeződés, mely megakadályozható”1965-ben született meg a probiotikum fogalma (a „pro bios” – az életért kifejezésből), mely alatt olyan baktériumokat értettek, melyek képesek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát. Később pontosan definiálták a fogalmat, mely szerint:A probiotikumok olyan készítmények, melyek élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusokat (leginkább Lactobacillusok és Bifidobacteriumok) megfelelő számban tartalmaznak és ezek fiziológiásan kedvező hatást fejtenek ki a humán szervezetben orális alkalmazásukat követően. (Fuller R.: „PROBIOTICS: The scientific basis”) Továbbá meghatározták azokat a készítményekben található baktériumokkal szemben támasztott követelményeket (kritériumokat), melyek alapján azok emberben alkalmazhatóak:
- Humán eredetűek
- A természetben nem patogének
- Rezisztensek a technológiai folyamatok destruktív hatásával szemben
- Rezisztensek a gyomorsav és az epesavak destrukciójával szemben
- Megtapadnak a bél epitheliumán
- Rövid idő alatt is kolonizációra képesek a béltraktusban
- Antimikrobalis anyagokat termelnek
- Modulálják az immunválaszt
- Befolyásolják a metabolikus folyamatokat: pl.: cholesterol asszimiláció, vitamin produkció etc.
A prebiotikumok olyan nem emészthető oligoszacharidok (inulin, lactulose, fructo-oligosaccharidok etc.), amelyek segítik a probiotikumok kolonizációját, gátolják a patogéneket, serkentik a rövid C-láncú zsírsavak produkcióját.
Színbiotikumok olyan készítmények, melyek probiotikumot és prebiotikumot egyaránt tartalmaznak. A modern (komplex) készítmények természetesen színbiotikumok, de az egyszerűség kedvéért a probiotikum kifejezést használják.
A humán egészséges bélflóra
Születéskor az újszülött béltraktusa steril, kolonizációja az anyai vaginális flóra baktériumaival (enterobacteraceae, streptococcusok, staphylococcusok) kezdődik. Ezek a mikroorganizmusok részben megtelepednek, részben az oxigén metabolizációjával kedvező – anaerob – környezetet teremtenek a Lactobacillusok és Bifidobacteriumok megtelepedésének. A fokozatosan kialakuló mikroflóra mennyiségi és minőségi összetételét – anyatejes táplálás esetén – eleinte a colostrumban jelenlévő IgA, majd az immunrendszer B-lymphocytái szabályozzák szekretoros IgA-n keresztül. A kialakuló mikroflóra tagjai jelentős szerepet játszanak a bélhám (villusok, crypták) érésében, az angingenezisben. immunmoduláns szerepük is van, melynek hatására az újszülött Th2 túlsúlyú cytokin profilja fokozatosan az egyensúly irányába tolódik el. Ezen folyamatok jelentőségét igazolja, hogy a „csíramentes” állatok súlya, bélhámjuk fejletlensége (az epithelialis proliferáció csökknet, villusok vékonyabbak, crypták sekélyebbek) és a Peyer plaque-jainak fejlettsége (kevesebb kisebb centrum germinatívum, plasmasejtek nincsenek) elmarad az egészségesekhez képest. Humán vonatkozásban is igazolták, hogy a császármetszéssel született, nem anyatejes táplálásban részesülő és tartósan csíramentes közegben (inkubátor) tartott gyerekekben ez a folyamat mintegy 2-4 hetet késik vagy nem is alakul ki tökéletesen.Az egészségesen kialakult bélflóra méretei megdöbbentőek. A közösséget mintegy 400-500 faj alkotja, melynek egy része állandó (autochton), más részük csak átmenetileg tartózkodik az emésztőtraktusban (allochton). A csíraszám szám a gyomortól a rectumig haladva 103-1012/g-ig változik. Ha tömegüket lemérnénk, kb. 1-1,5 kg-ot nyomna! 100-szor több gént hordoznak mint a teljes humán genom.Óriási metabolikus aktivitást képviselnek, ezért sok szerző az „anaerob bioreaktor” kifejezéssel illeti ezt a közösséget, mely fermentációs termékeivel napi energiaszükségletünk mintegy 10%-át képes szolgáltatni. Egyrészt serkentik az epithel sejtekben a fucosylált glikánok termelését, melyet saját energiaforrásként használnak, másrészt olyan metabolitokat termelnek, melyek szekunder módon protektív nutriensek mint az arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak. Részt vesznek a meg nem emésztett és az emészthetetlen polysaccharidok (pl.:cellulóz) lebontásában. Segítik számos ásványi anyag felszívódását (Ca, Mg, Fe) és emellett a vitaminokat is termelnek számunkra (B vitaminok, K-vitamin). Az ép bélflóra a bél motilitására is pozitív, szabályozó hatást gyakorol. Számos állatkísérlet igazolta, hogy á bélflóra baktériumai fontos szerepet játszanak a bélmotilitás fiziológiás ciklusában, főleg az aborális MMC (Migrating Myoeletric Complex) kialakulásában és kevésbé a postprandialis myoelektromos válaszban. A hatás a különböző neuropeptidek és neuromessengerek szabályozása, illetve a bakteriális (anaerob) fermentációs produktumok direkt hatásán keresztül érvényesül. A csíramentes állatokban a motilitás lassul, a migrációs komplexek között hosszabb intervallumok mutathatók ki. A legkifejezettebben a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok fokozzák a motilitást.
A bélflóra biológiai aktivitása
A bélflóra biológiai aktivitását három szinten fejti ki. Ezek a folyamatok egyrészt a microbiota saját túlélését és fejlődését biztosítják, másrészt a gazdaszervezet számára is létfontos-ságúak. A bonyolult mechanizmusok számos eleme még nem ismert teljesen, de az eddig felhalmozott tudás is érzékelteti óriási jelentőségüket.
Intermikrobiális kapcsolatok
Az utóbbi idők egyik legérdekesebb felfedezése volt a baktériumok egymás közötti kommunikációját biztosító sejt-sejt szignálrendszer (Quorum Sensing). A szignál-molekulák (autoinducerek) olyan fehérjék, melyek species-species és interspecies kommunikációt biztosítanak. Szerepük van a bakteriális biofilm kialakításában és a patogenitást biztosító gének expressziójában is. Tehát mind a bélflóránk tagjai, mind az akvirált patogének így kommunikálnak.A flóra egyik legfontosabb fiziológiás szerepe az emésztőtraktus védelme a patogének megtelepedésével szemben (kolonizációs rezisztencia). Ezt számos összehangolt mechanizmus biztosítja. A legegyszerűbb az, amikor a flóra baktériumai a mucosához tapadva az epithel sejteken lévő receptoron kompetícióba lépnek a patogénekkel. A flóra számos a patogének adhézióját gátló fehérjét is termel és egyes tagjai a patogének növekedésének direkt gátlására is képesek. A Lactobacillusok hidrogén-peroxidot és baktericid anyagokat termelnek. A Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok által termelt acetát, lakfát pH csökkentő hatása gátolja a patogének szaporodását.
Mikróba-epithelium
A flóra baktériumai és az epithel sejtek közötti kommunikáció legújabb ismereteink szerint szintén szignálmolekulák révén történik. A patogénekkel szembeni kolonizációs rezisztencia biztosításában igen érdekes mechanizmus, ahogyan a Bacteroides thetaiotaomicron a patogénekre baktericid hatású fehérjék szintézisét indukálja a Paneth-sejtekben. A microbiota egyes baktériumai képesek az epithel sejtekben serkenteni a fucosylált glikánok termelését, melyeket aztán saját energiaforrásként használnak fel. Ugyanakkor a flóra számos olyan metabolitot termel, melyek szekunder módon protektív nutriensek (arginin, glutamin, rövid szénláncú zsírsavak) az epithel számára. Másrészről a flóra fontos szerepet játszik a bél fejlődésében az epithel sejtek érését és az angingenezist indukálva. Ez is valószínűleg a szignál molekulák lokális génreguláló hatásán keresztül érvényesül. Ezek a komplex folyamatok biztosítják a mucosa integritását, melynek jelentősége óriási. Az ép mucosa számos toxin, allergén penetrációját, felszívódását akadályozza meg. Természetesen az intakt mucosa szerepet játszik az invazív kórokozók (pl.: Salmonella) behatolása elleni védelemben is. Az flóra súlyos pusztulása esetén elektronmikroszkóppal „lyukas mucosa” (leaky gut) képét észleljük, mely számos súlyos következménnyel jár.
Mikroba-perifériás immunszisztéma
Már a flóra születés utáni kialakulásánál említettük a bélbaktériumok és az enterális immunszisztéma folyamatos és kölcsönös kommunikációjának jelentőségét, mely egész életünkön át megmarad. Fontos tény, hogy az immunrendszer mintegy 70%-a a béltraktusban és ahhoz kapcsolódóan (mesenterialis nyirokcsomók) helyezkedik el. Egészséges egyénben a flóra tagjaival szemben immuntolerancia észlelhető, melyet számos mechanizmus biztosít (mucosalis barrier, szelektív IgA-block, M-sejtekhez való kötödés hiánya etc.). A flóra tagjai szinte minden ponton szerepet játszanak az immunfolyamatokban. Modulálják az antigén felvétel, prezentáció, degradáció folyamatát, serkentik az IgA termelést (L. casei, L. acidophilus). A Lactobacillus lactis anti-inflammatorikus cytokint (IL-10) termel, néhány Bifidobacterium (B. longum, B. bifidum) pedig serkenti az IL-10 termelődését. A B. bifidum és a L. acidophilus a macrophagok phagocytoticus aktivitását fokozzák.E három szint kifejezi a bélflóra három legfontosabb biológiai feladatát, melyek a következők: a kolonizációs rezisztencia biztosítása, a mucosa integritásának megőrzése és az immunmoduláns hatás.
Irodalom
1. Gronlund MM, Lehtonen OP, Eerola E, Kero P. Fecal microflora in healthy infants born by different methods of delivery: permanent changes in intestinal flora after cesarean delivery. J Pediatr Gastroenterol Nutr 1999;28:19-25.2. Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.3. Isolauri E, Majamaa H, Arvola T, antala I, Virtanen E, Arviolmmi H. Lactobacillus casei strain GG reverses increased intestinal permeability induced by cow milk in suckling rats. Gastroenterology 1993;105:1643-504. Aendekerk, S., Diggle, S. P., Song, Z., Hoiby, N., Cornelis, P., Carrara, M. and Williams, P. The MexGHI-OpmD multidrug efflux pump controls fitness, antibiotic susceptibility and virutence in Pseudomonas aeruginosa via 4-quinolone-dependent cellto-cell communication. Microbiology 2005; 151: 1113-1125.
Irritábilis bél syndroma és a probiotikumok
Az irritábilis bél syndroma (IBS) funkcionális bélbetegség, melyet legalább 3 hónapja fennálló, visszatérő, hasi fájdalommal/diszkomforttal és székelési zavarokkal járó tünetcsoport jellemez. Létrejöttében jelen tudásunk szerint centrális (psyches, psychoszociális) és „végszervi” (motilitás zavar, viscerális hypersensitivitás) eltérések játszanak szerepet. Ismert, hogy a postinfectiosus állapot, tartós antibiotikum szedés fokozott rizikót jelent a kórkép kialakulása tekintetében. A bélflóra elemeinek csökkenése is kimutatható, különös tekintettel a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsekre. A megváltozott bélflóra következtében a mucosa immunvédekezése csökken, illetve a bélflóra fermentációs produktumainak megváltozott összetétele a bélmotilitást is jelentősen befolyásolja. A probiotikus készítmények szerepét az irritábilis bél syndroma kezelésében több klinikai vizsgálat értékelte. Kimutatták, hogy a betegek egy részében a vékonybél bakteriális kontaminációja kimutatható és ennek eradikációs kezelését követően a klinikai tünetek jelentősen javulnak. Több szerző effektívnek találta a Lactobacillus plantarum adását IBS betegekben. Egy olasz munkacsoport placebo kontrollált vizsgálatában két kombinációt alkalmazott (Lactobacillus plantarum+Bifido-bacterium breve és Lactobacillus plantarum+Lactobacillus acidophilus). Azt találták, hogy 4 hetes kezelés után a két probiotikumot szedő csoportban a hasi fájdalom csökkenése szignifikáns volt a placebo csoporthoz képest. O’Mahony és munkacsoportja randomizált és placebo-kontrollált tanulmányában két törzs (Bifidobacterium infantis és Lactobacillus salivarius) hatását vizsgálta az IBS tünetek tekintetében. Azt találták, hogy a B.infantist szedő csoportban az IBS tünetek szignifikánsan javultak. Jelenleg is folynak klinikai vizsgálatok, melyek eredményeit érdemes a jövőben követni.
Irodalom
1. Neal KR, Hetiden J, Spiller R. Prevalence of gastrointestinal symptoms six month after bacterial gastroenteritis, and risk factors for development of the irritable bowel syndrome: postai survey of patients. BMJ 1997; 314: 779-82.2. Madden JA, Hunter JO. A review of the role of the gut microflora in irritable bowel syndrome and the effects of probiotics. Br J Nutr 2002 ;88 (Suppl) 1:67-72.3. King TS, Elia M, Hunter L0. Abnormal colonic fermentation in irritable bowel syndrome. Lancet 1998;352: 1187-9.4. Pimental M, Chow EJ, Lin HC. Eradication of small intestinal bacterial overgrowth reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Am J Gastroenterol 2000; 95:3503-6.5. Niedzielin K, Kordecki H, Brinkenfeld B.Acontrolled, double-blind, randomized study on the efficacy of Lactobacillus plantarum 299V in patients with irritable bowel syndrome. Eur J Gastroenterol Hepatol 2001; 13:1143-7.6. 0’Mahony L, McCarthy J, Kelly P, Hurley G, Luo F, Chen K et al. Lactobacillus and bifidobacterium in irritable bowel syndrome: symptom responses and relationship to cytokine profiles. Gastroenterology 2005;128(3):541-51.7. Saggioro A. Probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome. J Clin Gastroenterol 2004;38(Suppl 6):104-6.8. Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.
A Helicobacter pylori fertőzés és a probiotikumok
A Helicobacter pylori (Hp) elfordulása a fejlődő országok lakossága körében mintegy 70-90%, a fejlett országokban ez alacsonyabb, megközelítően 20-50%. Szerepe ismert a fekélybetegség, a chronicus gastritis és a gyomor malignus daganatainak kialakulásában. A Hp fertőzés igazolásakor meghatározott eradikációs kezelést végzünk, mely különböző antibiotikumokból és protonpumpa-gátló vagy ranitidin-bizmutcitrát adásából áll. Az alkalmazott eradikációs protokollok mellékhatásai között a bélflóra változása kapcsán fellépő panaszok fontos helyet foglalnak el. A probiotikumok alkalmazása a kezelés mellékhatásainak megelőzésében és ezáltal a betegek együttműködésének javításában sikeresnek bizonyult. Emellett felmerült, hogy a különböző probiotikus baktériumok gátolják a Hp szaporodását. Igazolták, hogy a Lactobacillus casei, a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus salivarius és a Lactobacillus johnsonii in vitro gátolják a Hp szaporodását, illetve metabolikus termékeik baktericid hatásúak. Csíramentes egerekben igazolták, hogyha előzőleg megfelelő számú Lactobacillust (L. salivarius) juttatnak a gyomorba, a Hp nem tud kolonizálódni (megtelepedni). Megkísérelték Helicobacter fertőzött egerek kezelését is Lactobacillus acidophilus tenyészet felülúszójával és azt találták, hogy mind az urease aktivitás, mind a szöveti elváltozások csökkentek. Később humán klinikai vizsgálatokban monoterápiában alkalmaztak probiotikumokat és az eradikációt C13-urea kilégzési teszttel illetve biopsiával igazolták sikeresen. Sakamoto és munkacsoportja Lactobacillus gasseri kezelést alkalmazott 31 betegen 8 hétig, melynek végén – C13urea kilégzési teszttel – a Hp aktivitás szignifikáns csökkenését észlelte a kiindulási értékhez képest. Egy másik munkacsoport 20 tünetmentes Hp+ beteget kezelt 2 hétig Lactobacillus johnsonii tenyészet felülúszójával, azt 20mg omeprazollal vagy placeboval kombinálva. A kezelést követően 6 héttel mindkét csoportban csökkent az UBT értéke, de a gyomorbiopsiás minták a Hp perzisztálását igazolták. Canducci 120 Hp+ beteg randomizált, paralelgroup vizsgálatát végezte. Az egyik csoport egy klasszikus hármas eradikációs protokollt (2×20 mg rabeprazole + 3×250 mg clarithromycin + 3×500 mg amoxicillin), a másik csoport ugyanezt kapta liofilizált, ínaktivált Lactobacillus acidophilust tartalmazó készítménnyel kiegészítve. Az eradikációs ráta az első csoportban 72%, míg a másodikban 87% volt.
Irodalom
1. Cremonini F, Di Caro S, Covino M, Amuzzi A, Gabrielli M, Santarelli L et aV. Effect of different probiotic preparations on anti-Helicobacter pylori therapy-related side effects: a parallel group, triple blind, placebocontrolled study. Am J Gastroenterol 2002; 97: 2744-9.2. Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.3. Bhatia SJ, Kochar N, Abraham P, •’ Nair NG, Mehta AP. Lactobacillus acidophilus inhibits growth of Campylobacter pylori in vitro. J Clin Microbiol 1989;27:232830.4. Lorca GL, Wadstrom T, Valdez GF, Ljungh A. Lactobacillus acidophilus autolysins inhibit Helicobacter pylori in vitro. Curr Microbiol 2001:42:39-44.5. Kabir AMA, Aiba Y, Takagi A, Kamiya S, Miwa T, Koga Y Prevention of Helicobacter pylori infection by lactobacilli in a gnotobiotic murine model. Gut 1997;41:4955.6. Coconnier M-H, Lievin V, Hemery E, Servin AL. Antagonistic activity against Helicobacter infection in vitro and in vivo by the human Lactobacillus acidophílus strain LB. Appl Environ Microbiol 1998;64:4573-80.7. Sakamoto I, Igarashi M, Kimura K, Takagi AQ, Miwa T, Koga Y Suppressive effect of Lactobacillus gasseri OLL 2716 (LG21) on Helicobacter pylori infection in humans. J Antimicrob Chemother 2001;47:709-10.8. Canducci F, Armuzzi A, Cremonini F, Cammarota G, Bartolozzi F, Pola P et al. A lyophilized and inactivated culture of Lactobacillus acidophilus increases Helicobacter pylori eradication rates. Aljment Pharmacol Ther 2000;14:1625-9.
Hepaticus enchephalopathia
A hepaticus encphalopathia (HE) acut vagy chronicus májbetegség következményekét kialakuló tünetcsoport, melyre jellemző, hogy a májbetegség tünetei mellett neuromuscularis és neuro-psychiatriai tünetek jelennek meg. A probiotikumok adása, mint terápiás lehetőség az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül. A probiotikus baktériumok számos hatása indokolja e kezelési mód bevezetését. Kimutatták, hogy a bélflóra bizonyos baktériumai csökkentik a bélben a bakteriális urease aktivitást (a Gram-negatív urease termelő baktériumok kompetitív gátlásával), az intraluminalis pH csökkentésével gátolják az ammónia felszívódását, csökkentik a bél mucosa permeábilitását és ezáltal csökkentik az egyéb toxinok felszívódását is, csökkentik a gyulladásos jelenségeket és az oxidatív stresszt a májsejtekben, valamint javítják az ammónia és egyéb toxinok eliminációját a májból. Összehasonlítva a lactulose és antibiotikus kezeléssel a probiotikumok több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, emellett kiemelkedő tolerálhatóságuknak köszönhetően nem kell a szokásos mellékhatásokkal (puffadás, hasmenés) számolnunk. A Lactobacillus acidophilus adását HE-ban már a 60-as években több szerző felvetette. Liu és munkacsoportja placebo kontrollált vizsgálatában 4 törzsből álló készítmény (Lactobacillus paracasei, Pediacoccus pentoseceus, Leuconostoc mesenteroides, Lactobacillus plantarum) hatását vizsgálta 30 napos kezelést követően. A placebo csoporttal összehasonlítva a probiotikus csoportban szignifikánsan csökkent a széklet pH, a potenciálisan urease termelő baktériumok (Fusobacterium, Staphylococcusok, Pseudomonas etc.) száma és a szérum ammónia szint, valamint szignifikánsan javultak a neuropsychiatriai tesztek eredményei és a betegek Child besorolása. Egy másik munkacsoport főként a fakultatív heterolacticus Lactobacillusok (Lactobacillus casei, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus plantarum) használatát javasolja, mivel ezek a bélben jelenlevő glükózból döntően laktótot állítanak elő, elhanyagolható vagy kis mennyiségű CO2 mellett, elkerülve a fokozott gázképződést.
Irodalom
1. Blei A, Cordoba J. Hepatic encephalopathy. Am J Gastroenterol 2001;96:1968-76.2. Solga SF. Probiotics can treat hepatic encephalopathy. Medical Hypotheses 2003;61:307-13.3. Macbeth W., Kass E., McDermott W. Treatment of hepatic encephalopathy by alteration of intestinal flora with Lactobacillus acidophilus. Lancet 1965;1:399-403.4. Read A. E., McCarthy C. F., Heaton K. W., Laidlaw J. Lactobacillus acidophüus (Enpac) in treatment of hepatic encephalopathy. BMJ 1966; 1: 1267-9.5. Liu Q, Duan ZP, Hada K, Bengmark S, Kurtovic J, Riordan SM. Synbiotic modulation of gut flora: effect on minimal hepatic encephalopathy in patients with cirrhosis. Hepatology 2004;39:1441-9.6. Bongaerts G, Severijnen R, Timmerman H. Effect of antibiotics, prebiotics and probiotics in treatment for hepatic encephalopathy. Med Hypotheses 2005;64:64-8.7. Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.
Probiotikumok és sport
Sporttevékenységet ne kezdjünk jóllakottan, legalább két órával az étkezés után kezdjünk sportolni. A reggeli edzést se kezdjük üres hassal, néhány falat könnyen emészthető, gyorsan felszívódó táplálékot vegyünk magunkhoz. A meleg napokon különösen fontos, hogy könnyen emészthető, zsírszegény ételeket készítsünk vagy válasszunk magunknak. A folyadékpótlás talán a legfontosabb mindenki, különösen a sportoló számára. A meteorológiai körülményektől függően (hőmérséklet, páratartalom, szélerősség) akár több liter folyadékot is elveszíthetünk néhány óra alatt, ezért már a sportolás megkezdése előtt, valamint a sporttevékenység alatt rendszeresen fogyasszunk folyadékot, igyunk 15-20 percenként 1-2 dl vizet, esetleg sportitalt! A sportitalokkal nem csupán folyadékot, ásványi sókat, de energiát (szénhidrátokat) is pótolunk, mely elhúzódó (több órás) sporttevékenység alatt igen lényeges. A szénsavas italok nem ajánlottak puffasztó hatásuk miatt; a rostos üdítőitalok sav és magasabb cukortartalmuk miatt gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat okozhatnak.Intenzív fizikai terhelés során az emberek jelentős hányadánál kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, pl. émelygés, hányinger, puffadás, görcsös fájdalom, hasmenés. Ezen kellemetlen jelenségeket a helytelen táplálkozás, valamint a megerőltető fizikai terhelés során jelentősen csökkenő zsigeri vérellátás magyarázza. A bélfalban kialakult hypoxia rontja a bél nyálkahártyájának működését, megbontja a bélflóra egyensúlyát, és az immunrendszer működésének átmeneti zavarát idézi elő. A jelenséget a szakirodalomban „edzés utáni immunfunkció csökkenésnek” (PEIS= „post-exercise immunosuppression” ) nevezik.Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy megfelelő probiotikus készítmények fogyasztásával ezen kellemetlen tünetek csökkenthetők.Rendszeresen sportolók 50%-nál az intenzív edzések után megjelennek különböző gyomor-bélrendszeri panaszok (gyomorégés, étvágytalanság, puffadás, hasmenés), valamint fertőzéses eredetű felső légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, torokfájás), esetleg fertőzéses hasmenés. Ezek oka többek között a belek vérellátásának csökkenése az edzés alatt, a megnövekedett stressz hormon szint, valamint a bevitt nagy mennyiségű fehérje. A tünetek megjelenését befolyásolja, súlyosbítja még az edzés magas intenzitása, az edzettségi állapot és az edzés alatti folyadékhiány (4%-os folyadékvesztésnél a bélfal keringése minimálisra csökken).Mindezek megbontják a bélflóra egyensúlyát, így lényegesen romlik a tápanyagok felszívódása és az immunrendszer fertőzésekkel szembeni védekezése (az immunrendszer sejtjeinek 70-80%-a a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájában található.) A tünetek kivédésére a vitaminok, ásványi anyagok és az edzés alatti 3-6 százalékos szénhidrát tartalmú sportital fogyasztása mellett javasolt a probiotikus készítmények rendszeres használata is. Az elmúlt évek kutatásai, valamint sportolókon Ecologic 326 nevű (Magyarországon ProGastro Sport néven forgalmazott) készítménnyel végzett nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a jótékony baktériumok rendszeres használata javította a tápanyagok felszívódását, az immunrendszer működését, megelőzte a fertőzések kialakulását, biztosította a zavartalan felkészülést.
Irodalom
1. Brouns, F., and Beckers, E. Is the gut an athletic organ ? Digestion, absorption and exercise. 1993.Sports Medicine 15 (4): 2422572. Moses, F M.. The effect of exercise on the gastrointestinal tract. 1990. Sports Medicine 9 (3): 159-172.3. Payne, D. L., Welsh, J.D., and Claypool P.L. Breath hydrogen response to carbohydrate malabsorption after exercise.1983. Journal of laboratory and Clinical Medicine 102: 147-150 4. Knochel, J. P. Heat stroke and related heat stress disorders. 1989. Dis. Month 35:306377.5. Moore, G. E., Blair Holbein, M. E., and Knochel, J. P. 1995. Exercise-associated collapse in cyclists is unrelated to endotoxemia. Medicine and Science ín Sports and Exercise. 27(9): 1238-42.6. Andrew Hamilton,Strategiesg to boost your natural immunity and keep infection and the effects exercise stress at bay 2004. Nutritional Medicine, Peak Performance 194:8-11